Gyakori kérdések
Szeretnénk megkönnyíteni látogatóink tájékozódását, ezért felsoroltuk az ügyfélszolgálati irodánkban ( Mezőberény Fő út 33. ) leggyakrabban feltett kérdéseket és válaszokat. Ha kérdésére itt nem találna választ, kérjük vegye fel munkatársainkkal a kapcsolatot, akár személyesen akár telefonon, 06-20-912-3949 – es számon bármikor kérhet felvilágosítást.
Ki értesíti a szolgáltatót halálesetkor? Hozzátartozó, orvos,rendőr.
A hozzátartozó a helyszínen tartózkodik, akkor ő,egyéb esetben az intézkedést végző.
Rendkívüli és természetes haláleset bekövetkeztekor, az ügyeletes orvos, rendőr, nem utasíthatja, befolyásolhatja a hozzátartozókat a temetkezési szolgáltató választásban,az elhunyt temetését, szállítását illetően. Ha ezt teszi Törvényt sért! 1999.éviXLIII.Törv
Patológiára történő beszállítás kötsége kit terhel?Az azt elrendelő hatóságot.
Rendkívüli haláleset esetén,ha az orvos ,rendőr,elrendeli a patológiára történő beszállítást,azt a szolgáltatónak a kórház, illetve az azt elrendelő hatóság téríti meg. 43/1999.34§ Nem hárítható tovább a hozzátartozókra,a beszállítás költsége!
A boncolásra és a halottakkal kapcsolatos egyéb teendőkre vonatkozó jogszabályokat az 1997. évi CLIV. egészségügyről szóló törvény tartalmazza. Az általános szabály az, hogy az elhunyt személyt – függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el kórbonctani vizsgálat alá kell vetni, ha a következő állítások bármelyike is fennáll:
– a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,
– perinatális (születés időszaka körüli) halál történtekor,
– az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt,
– az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a halál oka ezzel – van összefüggésben,
– az elhunyt szervezetében újra felhasználható, nagy értékű műszer vagy eszköz található és az nem képezi az elhunyt tulajdonát kivéve, ha a műszer vagy eszköz jellege nem kívánja meg az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,
-az elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó írásban kérte a boncolást,
-az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van,
-az elhunytat hamvasztani kívánják.
Az utolsó két pontnál el lehet tekinteni a boncolástól, ha a boncolás mellőzésének összes feltétele fennáll és az elhunyt még életében vagy a hozzátartozó a halált követően írásban kérte a boncolás mellőzését.
A kórbonctani vizsgálatot a halál helye szerinti illetékes kórház vagy klinika Patológiai Osztálya fogja elvégezni, lehetőleg már a halál bekövetkeztét követő első, de legkésőbb a halottvizsgálatot követő három munkanapon belül.
Mikor lehet eltekinteni a boncolástól?
A korábban felsoroltak kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
-a halál természetes eredetű,
-a halál oka egyértelműen megállapítható,
-a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,
-a kezelőorvos és a patológus szakorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek,
-az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését.
A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személynél a fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója, egyéb helyzetekben az egészségügyi hatóság dönt.
Mennyi idő után kell újraváltani az urnasírt, urnakriptát és az urnafülkét?
Az urnafülke, urnasír és az urnakripta feletti rendelkezési jog (használati idő) időtartama a Temetkezési Törvénynek megfelelően általában 10 év, de egyedi megállapodás esetén ettől eltérő (több) idejű érvényesség is elképzelhető. A használati idő lejárta után a sírhely újraváltható. A meghosszabbítás legrövidebb időtartama 10 év.
A koporsós sírhely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) 25 év, amelyet mindig az utolsó koporsós temetéstől, vagy újraváltástól kell számítani. Koporsós rátemetés esetén a használati idő, a rátemetés idejétől számított 25 év (pótdíj fizetés). A használati időt az urna és az exhuma maradványok rátemetése nem hosszabbítja meg. A használati idő lejárta után a sírhely – eltekintve a Temetkezési törvényben biztosított jog alapján történő parcella lezárástól –újraváltható. A meghosszabbítás legrövidebb időtartama – általában – 25 év.
A kripta (sírbolt) feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) 60 év. Az újraváltás ideje 60 év.Egyes temetőkben lehet 75 év.
Mennyi urnát lehet helyezni a koporsós sírhelybe?
Egyes koporsós sírhelyre legfeljebb 2 db urnát lehet behelyezni., ha abban koporsóban is temetkeztek.koporsóban történő rátemetés alkalmazása nélkül a sírban még 4 db urna helyezhető el. Az urnás temetések nem hosszabbítják meg a sírhely lejárati idejét.
Mennyi koporsót lehet helyezni egy sírba?
Egyes koporsós szimpla sírhelybe legfeljebb két elhunyt temethető. A porladási időt (25 év) követően újabb koporsós temetésre nyílik lehetőség. A dupla sír kapacitása a szimpla sír kétszerese.
Milyen dokumentumok szükségesek a temetés megrendeléséhez?
Az orvos által kiállított „Halottvizsgálati bizonyítvány”, az elhunyt személyi igazolványa, a családi állapotát igazoló okirat (ha házas: házassági anyakönyvi kivonat, ha özvegy: házastárs halotti anyakönyvi kivonata), valamint, ha rendelkezésre áll, az elhunyt születési anyakönyvi kivonata, érvényes útlevele, 2001 után kiállított vezetői engedély. Amennyiben ezek valamelyike nem áll rendelkezésre, Ügyfélszolgálati munkatársunk munkaidőben szívesen segít önnek.
A Halotti anyakönyvi kivonatot hol kell kiváltani?
A haláleset helye szerint illetékes Önkormányzat Anyakönyvi Hivatala állítja ki a Halotti anyakönyvi kivonatot. Vidéki elhalálozás esetén a Halotti anyakönyvi kivonatot a temetés előtt az elhunyt hozzátartozójának kell beszerezni,vagy Társaságunk a temetés megrendelőjének megbízása alapján beszerzi az okiratot.
Meddig tart nyitva a temetkezési iroda?
A megrendelő irodákban hétfőtől péntekig 8-12 13-16 óráig van lehetőség a szolgáltatások megrendelésére. Vagy előzetes egyeztetés alapján ettől eltérő időpontban is,akár az ön lakásán is.
Itt nem célszerű koszorúkat elhelyezni,a hely adottságai miatt. Csokrok, szálas virágok elhelyezését javasoljuk.
Lehetőség van a temetés megrendelésekor befizetni a koszorú levételét, mint szolgáltatást. Ilyen esetben egyeztetni kell az ügyintézővel a levétel időpontját, és azt, hogy a koszorú szalagokat a család kéri-e megtartani. Társaságunk szintén vállalja a hant rendbetételét is.
Az elhunytak elhamvasztása előtt a hozzátartozóknak lehetősége van elbúcsúzni, amennyiben ezt a szolgáltatást megrendelik. Megrendeléskor egyeztetni kell az időpontot.
Az azonosítás biztosítása érdekében a hamvasztásra előkészített elhunytak „hamvasztási szám”-ot kapnak, ami a krematóriumi nyilvántartás része. Ez a szám egy „azonosító fémhasáb” formájában az elhunyttal együtt kerül a hamvasztó kemencébe, és a hamvakkal együtt az urnába. A hamvakat tartalmazó belső urnára is rá van vésve az elhunyt nevével és a hamvasztás dátumával együtt. Egy kemencében egyszerre csak egy elhunyt hamvasztása történik.
A korábban eltemetett, elhamvasztott, különböző temetkezési helyekre elhelyezett elhunytak exhumálását, exhuma-hamvasztását, urna áthelyezését meg lehet rendelni a temetőkben, valamint a Központi Felvételi Irodában (Fiumei úti Sírkert).
Ahhoz, hogy a temetésen való közreműködésünk kegyeletteljes legyen, és az elvárásoknak megfelelő lehessen, tisztában kell lennünk az elhunyt felekezeti, vallási hovatartozásáról, illetve végakaratáról. Amennyiben az elhunyt nem volt vallásos, nem járt templomba, úgy mód és lehetőség van arra, hogy az elhunytat szónok búcsúztassa el. Ha az elhunyt fegyveres testület elhunytja a temetésénél díszsortűzzel, tűzoltósági alkalmazottak szertartásainál sziréna- szóval búcsúzhatnak a kollegák.
A pontos megértés végett tekintsünk át a nagyobb egyházak szertartásának menetét:
I.kRómai katolikus egyház szertartása:
- Köszöntés, keresztvetés, bevezető szavak
- Kezdőének
- Igeliturgia
- Végső ajánlás és búcsúvétel
- Ének, világi gyászbeszéd
- Gyászmenet indítása, útközben ima és ének
- A sírnál. A sírhely megáldása, szenteltvízhintés (tömjénezés), ének (itt is következhet világi búcsúztató, ha van), sírbahelyezés Hiszekegy (párversek), befejezés, ének.
- Urnás temetés esetén a holttest beszentelése a szert. első állomásának rendje szerint történik, majd elszállítják a holttestet hamvasztásra. A hamvak visszaérkezésekor az urna elhelyezésénél a 2. állomás rítusa az irányadó. Ha a hamvasztás előtt nem volt beszentelés, akkor a hamvasztás után történő temetésnél az egész szertartásra sor kerül.
- Búcsúvétel
II. Református egyház szertartása:
- Fohász, apostoli köszöntés imádság ének
- Textus, igehírdetés
- Imádság
- Záróének
- Áldás
- Koporsó,urna kikísérése a sírig,közben ének
- A sírnál fohász apostoli hittvallás
- Sírbahelyezés,hantolás koszorúk elhelyezése közben ének
- Meghívás elköszönés
III. Zsidó szertartás:
A zsidók hite szerint, amikor a test meghal, a lélek visszatér a teremtőhöz. Hagyomány, hogy amikor valakinek a halálhírét meghallják, megszaggatják a ruhájukat. Az ortodox embereknél gyakorlat, hogy ilyenkor az öltönyük hajtókáján ejtenek egy vágást, bal oldalt, a szív fölött, míg a nem ortodoxok a nyakkendőjüket vágják el. A halott otthonában letakarják a tükröket. A holttestet rituális szabályok szerint megmossák és ha esetlegesen vérzik, azt elállítják, minden vért el kell temetni az elhunyttal. Miután a testet megszárították, fehér, varrás nélküli vászonruhába öltöztetik és ebben emelik be a gyalulatlan fakoporsóba, amit aztán becsuknak, de nem szögeznek le. A temetést a lehető legrövidebb időn belül megtartják, tehát általában már a halál beálltának napján vagy legfeljebb másnap. Temetést szombaton nem lehet tartani.
Néhány reform-gyülekezetben már megengedett némileg későbbre halasztani a temetést, hogy a távolabb élő rokonok is a helyszínre tudjanak utazni. Mikor a halottat a sírhoz kísérik, zsoltárt énekelnek. Az utat háromszor szakítják meg, ezzel kifejezve, hogy még tartóztatnák az elhunytat. A sírnál a rabbi gyászbeszédet mond, amiben többek között felsorolja a halott érdemeit. Ezután legtöbbször a gyászolók töltik fel földdel a sírt. A temetés után a családtagok egy hétig nem fürdenek, nem borotválkoznak, nem hordanak cipőt és ékszereket. A közvetlen gyászidőszak hét nap, ugyanakkor például szülő elvesztése esetén a zsidó hívőnek tizenkét hónap áll rendelkezésére, hogy fokozatosan visszatérjen a közösség mindennapjaiba. A közvetlen hozzátartozók évente megemlékeznek az elhunytról, méghozzá halálának héber naptár szerinti évfordulóján. Természetesen a sírhelyet is látogatják, azonban nem virágokat, hanem köveket helyeznek el rajta.
IV. Világi búcsúztatás tartalmi elemei, menete:
Tartalmi elemei:
Elhunyt neve, születési éve Fiatalsága hogyan telt Hol tanult, hol végezte az iskoláit Hol dolgozott utoljára, volt-e kitüntetése Mikor kötött házasságot Milyen volt a kapcsolata a családdal Vannak-e gyermekei, unokái, milyen volt a viszonya hozzájuk Volt-e hobbija Mi volt a halál oka Kik búcsúznak Tőle
Menete:
- A rétor parentálásával, elhunyt méltatása (kívánság szerint: énekkel, verssel vagy más szépirodalmi műfajjal kezdi, illetve fejezi be)
- A gyászoló család kérése és igénye szerint elbúcsúztatja az elhunytat családjától, barátaitól, munkatársaitól.
- Gyászmenet elindul a temetkezési helyre.
- Végső gyászbeszéd, igény szerint vers, szépirodalmi mű, idézet, vagy búcsúztató ének
- A koszorúk elhelyezése után a szónok, majd a gyászoló közönség a családnak kondoleál